Jól rajtolt a mezőny, mindenki tisztán el tudott jönni, így különösen fontos volt, hogy ki milyen taktikát választ a versenyre, az élről induló Pat O’Ward pedig a lehető legrosszabbul vette ezt az akadályt. Nem sok előnyt jelentett számára, hogy lágy gumikon rajtolt, sőt, már az első kiállásnál megelőzte, a mögüle induló Will Power, a második kerékcserénél pedig Colton Herta és Romain Grosjean is elé került.

Power eleinte jól ment az élen, 9 másodperces előnye is volt, ám James Hinchcliffe mögé beragadva egyre jobban jöttek fel rá a riválisai, ő is rontott a kerékcserénél így a harmadik boxutcai látogatás után is Hinchcliffe mögött ragadt. A pontversenyt vezető Alex Palou mindent megtett, hogy utolérje az élen haladó triót, ám tizenhét körrel a verseny vége előtt elfüstölt a motorja, így számára véget ért a futam. Az újraindításból Power jött ki a legjobban, hisz eltűnt előle Hinchcliffe, ráadásul Scott McLaughlin és a májusi győztes, Rinus VeeKaay ütközése miatt újra sárga zászlózni kellett.

Ekkorra már csak öt kör maradt a versenyből, így a Grosjean-Herta duónak nem maradt elég ideje, hogy utolérje Powert, az ausztrál versenyző idei első futamgyőzelmét aratta, az örökranglistán viszont már az ötödik helyen áll, negyvenedik elsőségével.

Palou kiesésével O’Ward nyert nagyot, 21 pontra jött fel a pontversenyben az éllovas spanyolra.